Blog – Miről beszélt Zacher Gábor Pilisszentivánon?

Dr. Zacher Gábor pilisszentiváni előadására nagyon kíváncsiak voltak a környékbeliek: kezdés előtt pár perccel már csak több száz méterrel arrébb lehetett megparkolni, a szentiváni Általános Iskola aulája tele volt emberekkel, az ülőhelyek elfogytával pedig a falak mellett és a karzaton álltak sorba az emberek.

Bár többen furcsán néztek rám, amikor sebesen elkezdtem jegyzetelni – nem vetem a szemükre, tényleg nem nézek ki újságírónak -, igyekeztem minden fontosat felírni, hogy
1) össze tudjam foglalni és így átadni azoknak, akik nem tudtak élőben ott lenni az előadáson (menj el máskor, érdemes!),
2) meglegyen saját célra is, hiszen pár éven belül mi is oda fogunk jutni, hogy már nem a hisztik meg a széthagyott kisautók miatt fog fájni a fejem.

Utóbbi célra – mintegy prevencióként – is nagyon jó volt az előadás, szóval ha még csak totyogós korú a gyermeked, ez ne tartson vissza, OLVASD EL! Szokásomhoz híven címszavakban és felsorolásszerűen foglalom össze ZG mondandóját – remélem, azért így is érthető lesz. Naszóval…

Család és kommunikáció

◾ A mobil- és a számítógéphasználat terén mi és a gyerekeink két külön generációt képviselünk. Ahogy ZG fia fogalmazott egyszer: “Apa, ha számítógépről van szó, én vagyok az őslakos, te a betelepülő.”
➡ ennek következménye: máshogy látjuk és éljük meg a világot, máshogy és más sebességgel jutunk információhoz és dolgozzuk fel azokat

◾ A mai – nem csak magyarországi – droghelyzet alapvetően kilátástalan: sokkal előrébb jár a szerek előállítása, terjesztése, mint a felvilágosítás és a megelőzés.

◾ A gyermeked olyan helyzetben fog találkozni a drogokkal (alkohollal), amikor te nem leszel mellette. 
Amikor ott áll majd a döntéshelyzetben, egyedül, akkor mi alapján fog dönteni???
❎ szociális minta
❎ értékrend
❎ keretrendszer
❎ példakép
❎ jövőkép
➡ ➡ ➡ vagyis mindazok alapján, amit addigi élete során tőled kapott
➡ ➡ ➡ ha tisztában van az értékrendjével, ha olyan mintát látott maga előtt, ha van keretrendszere az életének, akkor meg lesz a lehetősége rá (nem több!), hogy jó választ adjon

❗❗ ❗ Ennek alapja: a KOMMUNIKÁCIÓ ❗❗❗

◾ HOGYAN, MIRŐL és MENNYIT kommunikálunk kamasz/kiskamasz gyermekünkkel?
– légy őszinte magadhoz és készíts számvetést…
– egy átlagos (“A/4-es”) magyar felnőtt egy átlagos magyar gyerekkel napi 7 (hét) percet beszélget (és napi 5,5 órát néz tévét)

◾ A kommunikáció alapja: bízom-e abban, akivel beszélek? Van-e alapja a kapcsolatunknak?

◾ Szemben az ismeretlennel
– a drog- és alkoholproblémával (azzal, hogy a gyerekeink előbb-utóbb találkozni fognak vele) meg kell tanulnunk együtt élni; nem tudjuk kihúzni magunkat alóla.
– a gond az, hogy NEM TUDUNK együtt élni vele, mert (a mai fiatal szülőket leszámítva) a mi fiatalkorunkban még NEM volt ilyen, NEM találkoztunk vele, és ezért NINCS SAJÁT MINTÁNK rá, hogy mit kell/lehet kezdeni vele!
– a magunk módján természetesen mi is keretsértők voltunk akkoriban :), de most más a keret, és ezzel egyáltalán nincsen személyes tapasztalatunk

 Kommunikációs helyzetek
– a gyerekeinkkel való napi kommunikációnk érdemi tartalma minimális, nem szól semmiről (“mi volt az iskolában?”)
– a kommunikációs helyzetet meg kell teremteni, hogy a hangulat, a lehetőség adott legyen egy tartalmasabb beszélgetéshez – nem jön magától
– szociális problémánk: egy átlag magyar apuka lemegy-e a 16 éves fiával a kocsmába, hogy megigyanak együtt egy fröccsöt és megnézzenek a meccset?? sajnos – NEM! PEDIG:
❎ szuper alkalom a mindennapi kommunikáción túli beszélgetésre
❎ mintaadás, tabudöntögetés (nem ördögtől való dolog normális keretek között alkoholt inni)
❎ ne féljünk a helyzettől, ne legyen gáz egy ilyen szituáció

Teremtsünk minél több megfelelő kommunikációs helyzetet! (az nem fog menni, hogy “gyere fiam, beszélgessünk a drogokról”)
➡ Próbáljuk meg mi, a betelepülők megtanulni az őslakosos nyelvét:
– pl. tudjuk, milyen zenét hallgat a gyerekünk? be tudunk ebből bármit is fogadni? megpróbáljuk megérteni, integrálni a saját életünkbe?
– szuper kommunikációs lehetőség rejlik benne
– miért szereti a gyerekünk? mond a számára valami fontosat a szöveg? példakép számára az énekes? mindenki más is ezt hallgatja a suliban? miért fontos ez a zene neki?…

◾ Döntéshelyzetben
– az a kérdés, hogy mi lesz a gyerek puttonyában akkor, amikor ott áll majd egyedül a döntéshelyzetben. Mire fog tudni akkor alapozni?
– a kontrollmechanizmus kb. 20 éves korra alakul ki
– a szociális mintát a szülő adja: a gyerek nem azt csinálja, amit mondunk neki, hanem amit mi csinálunk
– alkohol: NEM kell megtiltani neki, de LEGYEN róla kommunikálva, és TUDJA a kereteit
– amikor megtörténik:
❎ előfordul, nem örülök neki
❎ én is voltam ott, ahol most te
❎ TUDD a kereteidet

◾ A lehető legrosszabb mondatok, amiket használhatsz:
“Bezzeg az én időmben…”
“Amíg az én kenyeremet eszed…”
“Ha megtudom, szíjat hasítok a hátadból…”
“Ha drogozol, beteg leszel/meghalsz/elvisz a rendőr…”

◾ Amit fontos mindenkinek a fejébe vésni: EGYETLEN dolgot csinálnak velünk ezek a tudatmódosító szerek: megváltoztatnak minket, méghozzá olyan módon, hogy nincs beleszólásunk a változásba, nincs befolyásunk arra, hogy mi lesz belőlünk és mi fog történni velünk. Ha megindul a folyamat, a VÁLTOZÁS, annak alakulásába már NEM TUDUNK beleszólni.
– a legegyszerűbb ilyen tudatmódosító szer: az alkohol
– egyetlen megoldás: a “nem”-mondás tudománya

◾ Elvárásaink a gyerekkel szemben:
– mindig teljesítsen jól az iskolában
– tudjon nemet mondani
➡ és MAGUNKTÓL mit várunk el?
➡ saját magunkkal szemben is retorziókat alkalmazunk, ha egy nap csak 3-asra teljesítünk?
➡ mi mindig, minden nap tökéletesek vagyunk?
❎ ha látunk valamit a gyerekben: először próbáljunk meg tükörbe nézni
❎ elvárjuk magunktól is, amit a gyerektől elvárunk?

Mi változott az elmúlt években?

több szerhasználó
– SOKKAL többféle szer van a piacon!
– új, alakuló tendencia: most kb. 35-40 éves az a korosztály, aki fiatalon már találkoz(hat)ott a drogokkal, kipróbálta – közülük többen most is elszívnak évente egy-egy spanglit ➡ ahogy öregednek, a statisztikai számok velük fognak öregedni, nőni!
statisztika a korosztályok tükrében: aki már próbált valaha valamilyen kábítószert:
❎ 35-61 éves: 8,2%
❎ 18-35 éves: 28%
❎ 18 év alatt: 60% (!!!)

 Mik a leggyakoribb szerek ma?
– nagyon megváltozott a piac: sokkal durvább szerek vannak, a klasszikus szerek háttérbe szorultak
– a marihuána tartja vezető szerepét, de utána a kokain és társai helyett már a dizájnerdrogok és a különböző szintetikus marihuána-származékok (“biofű”) viszik a prímet

◾ Tendenciák
– a drogipar gyorsabban fejlődik, mint az elektronikai ipar!
– 2014-ben több, mint 100 új szer került elő
– ezek úgy kerülnek forgalomba, hogy senki nem “teszteli” le a hatásukat – kapásból eljut a fogyasztókhoz, rajtuk van kipróbálva
– nagyon gyorsan megjelenik a piacon egy-egy új szer: kb. 2-3 hét alatt előállítják és piacra is kerül
– ezután még átlagosan fél évig jelen van úgy a piacon, hogy nem bukik le – felismeretlen
– ezalatt az idő alatt még SEMMIT nem tudunk róla, a hatásmechanizmusáról
– kb. 4 év (!) kell ahhoz, hogy elegendő klinikai adat gyűljön össze egy-egy szerről ahhoz, hogy tudjuk, hogyan működik, mit okoz

◾ Statisztikai alapokon nyugvó következtetések
– magasan kvalifikált csoportnál (egyetemet végzett) nagyon magas a rendszeres droghasználók aránya (15,7%) – rekreációs droghasználat: kikapcsolás, gőzleeresztés
szegénységi droghasználat – igen, van ilyen, ki kell mondani (aki a potenciális szegénységi küszöbön él: nem jön sehonnan, nem megy sehova, nincs jövőképe + rossz szociális minta –> kiút: felejtés, nagyon nehéz ebből önerőből kitörni)
– minél nagyobb a település, annál nagyobb arányú a droghasználat (kis településen mindenki ismer mindenkit, nincsenek titkok, ez visszatartó erő – város: könnyebb eltűnni az arctalan tömegben)

◾ Elgondolkodtató…
– Magyarországon évente kb. 45 millió kábítószer-használat történik
– kb. 20.000 drogfüggő
– kb. 30-35 regisztrált haláleset évente
➡ ez utóbbi kettő arányaiban nem kiugró adat, sőt! nem ez a nagy veszély benne…
– nem beszélünk az alkohol-, a nyugtató-, az altató-, a szerencsejáték-, az internet- vagy a cigarettafüggőségről annyit, ahány embert érint (ha arányosítjuk a kábítószer-kérdéssel)

◾ Kilátások?
– “A drogháború elveszett”: a Magyarországra bekerülő kábítószernek kb. 5%-át foglalják le (minimális) – az ellátóhálózat gyakorlatilag zavartalanul működik
– ha iszonyú pénzek és energia belefektetése árán ezt fel is tudnánk tornázni mondjuk 10%-ra — akkor sem történne semmi, a fogyasztásra semmilyen hatása nem lenne
– MI LEHET A MEGOLDÁS?
❎ egyedül a KERESLET csökkentése, az igények visszafogása – csak ebben az esetben történhet(ne) változás
❎ értékrend-változást kéne indukálni a fejekben (nagyon összetett kérdés, több bonyolult részből állna össze egy hatékony koncepció)
❎ és még utána is legalább egy emberöltőre lenne szükség ahhoz, hogy elkezdje hatását éreztetni

◾ Mindeközben: érdemi prevenció NINCS.
◾ A média szerepe sokkal kártékonyabb, mint amennyire hasznos: mindig a szenzációra, az eladható hírekre ugrik – ezeken mindenki ledöbben, anyázik egy sort (ld. Törökszentmiklós), de semmilyen hatása nincs
◾ A média felelőssége lenne elfogadni, hogy a prevenció nem egy jól eladható történet, mégis kiemelt helyen kéne foglalkozni vele.

Mint mi most. Ha elolvastad, és érdemesnek tartod rá: add tovább!

Szeretnél mindig időben értesülni a környékbeli fontos információkról?
Iratkozz fel a Pilisianyu.hu heti hírlevelére, a MamiMail-re!

Közérdekű infók, régiós gyerek- és családi programok, anyukás hírek: minden egyenesen a postaládádba!
–> KATTINTS IDE ÉRTE <–

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.